A kávézás öröme


A legtöbben el sem tudnánk képzelni egy csésze finom, forró kávé nélküli reggelt. Szeptember 29-e a kávé nemzetközi napja, ebből az alkalomból cikkünk most a kávébabokról, a kávé különböző elkészítési módjairól, és jótékony hatásairól fog szólni. 

Egy kis történelem


A kávét több mint ezer éve fogyasztja az emberiség, Magyarországon azonban a törökökkel együtt jelent meg a XVI. században. A kávézás valódi meghonosítása csak később, a bécsi udvarban gyakran megforduló magyar katonatiszteknek és arisztokratáknak köszönhetően valósult meg. A 19. század végére Budapesten több mint 500 kávéház működött, amelyek a szellemi és társasági élet központjává váltak. Az olasz kávékultúra az 1930-as években, az eszpresszó kávégépekkel együtt érkezett meg hozzánk, és új üzlettípust is hozott magával, azonban a kommunista hatalomátvétel után rengeteg kávéházat bezártak. A kávé ezután szinte luxuscikknek számított, a hazai kínálat minősége leromlott, és az újabb virágzás csak az utóbbi 10-20 évben indult meg. Az igazi fejlődés az elmúlt 5-7 évben vált láthatóvá: kávézók sora nyílik, illetve egyre nagyobb a választék a kávékülönlegességek terén is. 

Kávéfajták


A babkávé cserjének két legismertebb fajtája az arabica és a robuszta. Mindkét fajtának vannak variánsai, alfajtái és különböző nemesített kávék is léteznek, a legtöbb kávégyártó és forgalmazó e két kávécserje termését dolgozza fel és értékesíti. Lássuk mi jellemző ezekre a kávébabokra:
Az arabica babkávé ízben és aromában felülmúlja a robusztát, koffeintartalma alacsonyabb, kb. fele-harmada a robuszta koffeintartalmának. Az arabica nagy magasságban, kb. 1000-2000 m-en terem meg, a trópusi égöv vulkánikus talajú, hegyvidéki tájain. Kávészemei kevesebb savat tartalmaznak, hosszan megmaradó, karamelles útóízzel rendelkeznek. Az arabica kávécserje érzékenyebb a környezeti körülményekre, (hőmérséklet, csapadék) babkávéja emiatt is drágább, mint a robuszta. Az arabica fajtának is több változata van a legkeresettebb az úgynevezett peaberry, melynek termése csak egy kávébabot tartalmaz (az összes többi kávécserjének két babból áll a termése). 


A különböző íz és aromahatás kiemelése érdekében egyes variánsokat összekevernek, ilyen népszerű babkávé-keverék például a Mocha-Java, melyben a Mocha babkávé csokoládés felhangja kellemesen harmonizál a Java fűszeres testességével.. A világ babkávé termelésének kb. 60-70 %-a arabica. A robuszta kávécserjék sokkal igénytelenebbek és alacsonyabb magasságon (200-800 m) is megteremnek, valamit több termést hoznak. A robusta kávét az arabicánál alacsonyabb rendűnek tekintik kesernyés íze miatt. Azonban a jól pörkölt robuszta babkávét arabica fajtákkal keverve kiváló keverékek készíthetők. (Az eszpresszó ismertetőjegyeként ismert vörösesbarna crema igazából csak megfelelő minőségű robuszta kávét is tartalmazó keverékből nyerhető.) Érdekesség, hogy a világ egyik legdrágább kávéjaként ismert Idonéziában termő Kopi Luwak vagy Civet Coffee robuszta fajta.

A 10 legismertebb kávéital


Espresso: Ez az olasz "alapkávé", a kis fekete, minden további kávéspecialitás alapja. Általában a csésze kétharmadáig öntik az eszpresszót, vagyis egy adag körülbelül 30-35 milliliter. Sötétbarna színű, krémes ital, vöröses habos felső réteggel (crema). 



Ristretto: Az eszpresszó erősebb változata, amely a szokásos 30-35 milliliteres mennyiségnél rövidebb (20-25 milliliter). Ezt nemcsak a víz mennyiségének változtatásával, hanem a darálási finomság növelésével érik el. Színe emiatt feketébb, íze markánsabb, állaga pedig sűrűbb, mint az epressóé.

Doppio: Dupla kávé, méghozzá kétszeres értelemben: a felhasznált kávé és a vízmennyiség is kétszer annyi, mint az eszpresszónál.

Cappuccino: Az espresso mellett a legismertebb olasz kávévariácó, aminek összetétele a következőképpen alakul: 1/3 espresso, 1/3 forró tej, 1/3 tejhab, esetleg kakaópor a tetejére. 

Espresso macchiato: Ez tulajdonképpen egy rendes adag espresso, kevés tejhabbal a tetején. Bár az alapanyagok megegyeznek a cappuccinóéval, más az ízhatás - az espresso macchiato erőteljesebb és koncentráltabb. Gyakran kisebb üvegpoharakban szervírozzák.

Latte macchiato: A név olaszul foltos tejet jelent, mert az elkészítéskor a pohárba előbb lágyan gőzölt, habosított tejet öntenek, majd 1-2 perces várakozás után belecsorgatnak egy adag eszpresszót. Ezzel réteges ital születik: alul forró tej, felette espresso, majd a lágy tejhab. Általában magas falú üvegpohárba töltik, így szépen látszanak az elkülönülő rétegek. 



Café latte: Igazi klasszikus ez a nálunk is jól ismert tejeskávé, aminek a lényege: sok gőzölt tej (2/3 rész) és kevés espresso (1/3), a tetejére pedig krémes tejhabot csurgatnak. Ez a latte machiatóval ellentétben homogén ital, amiben a tej összekeveredik a kávéval, és kellemes bézs színt kap.

Flat white: Ez a mostanában nagyon divatos kávéital lényegében espresso tejhabbal, 1/3 rész espressóból és 2/3 rész mikrohabból áll. A tejhab ebben az esetben hígabb és lágyabb, könnyedebb, mint mondjuk a cappuccinónál - ezzel szoktak a baristák mintákat varázsolni a kávé tetejére.



Espresso lungo: Ez a mostanában nagyon divatos kávéital lényegében espresso tejhabbal, 1/3 rész espressóból és 2/3 rész mikrohabból áll. A tejhab ebben az esetben hígabb és lágyabb, könnyedebb, mint mondjuk a cappuccinónál - ezzel szoktak a baristák mintákat varázsolni a kávé tetejére.

Americano: A név onnan ered, hogy ez az amerikaiak kedvence, a "gyenge kávé", ugyanis a hosszú kávénak egy változatáról van szó. Az espressót felöntik körülbelül fél deciliternyi forró vízzel, ami valamennyire így is megőrzi az eredeti ízét. A fő különbség az espresso lungóhoz képest, hogy az americanóban fele-fele arányban van a kávé és a víz, előbbinél pedig az arány 1/3 és 2/3, a víz javára. Általában nagyobb csészében vagy magasabb pohárban szolgálják fel. 

A kávé jótékony hatásai


Közismert, hogy a kávé legfőbb tulajdonsága az élénkítő, serkentő hatása koffeintartalmának köszönhetően. Azonban több kutatás is bizonyította, hogy a kávézásnak számos más előnye is van.

Az Alimentary Pharmacology and Therapeutics című orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint napi egy csésze kávé 22 százalékkal csökkenti a cirrózis, vagy köznapi nevén májzsugorodás kockázatát. A cirrózis a máj sejtjeinek nagyfokú károsodását jelenti, amely kötőszövet-felszaporodással jár a máj állományában.

A BMJ orvosi szakfolyóirat 200 korábbi kutatás eredményeit tanulmányozta át, és azt találta, hogy napi 3-4 csésze kávé 19 százalékkal mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A JAMA Internal Medicine szerint minden egyes csésze kávé elfogyasztásával 7 százalékkal mérsékeljük annak esélyét, hogy 2-es típusú diabétesz alakuljon ki.

Az előzőekben említett orvosi folyóiratban közölt kutatás 50 ezer nőt vizsgált, és azt találta, hogy már heti egy csésze kávé 15 százalékkal csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét. A napi két-három csésze kávét megivóknál ez az érték elérte a 20 százalékot is. (https://jamanetwork.com/journals/jamainternalmedicine/fullarticle/1105943)



Mindezek után nincs más hátra, mint hogy Te is elkészítsd kedvenc kávéitalodat, melyet elfogyaszthatsz különleges kávéscsészéink egyikéből! Nézz szét webshopunkban, vagy debreceni üzletünkben, és találd meg nálunk a számodra legtökéletesebb kiegészítőket, melyek fokozzák a kávézás élményét!