Vásárlói fiók
Keresés
Partnereink
Nosztalgikus karácsony
Közeledik sokak egyik kedvenc ünnepe, a karácsony, amelyet ma már el sem tudnánk képzelni a hatalmas, csillogó díszekkel és égősorokkal díszített karácsonyfa, az ízletes töltött káposzta vagy bejgli, és a fa alatt tornyosuló ajándékok nélkül. Az ünnep szelleme az évtizedek során igen sokat változott, rengeteg régi hagyomány felejtődött el, a helyükre pedig újak léptek életbe. Szeretnénk, ha velünk tartanátok egy kis időutazásra, amelyből kiderül hogyan ünnepelték régen a karácsonyt és honnan is erednek a szokások.
A karácsonyfa eredete
Az örökzöldek tisztelete már a germán, római, egyiptomi és kelta kultúrában is jelen volt. Úgy vélték, hogy az örökzöld ág, a koszorú vagy fagyöngy a tél gonosz erőinek elűzését segítette a téli napforduló idején, illetve az azt követő napokban. A keresztény kultúrában pedig az örök élet jelképe lett, és így kapcsolódott a Jézust övező ünnepkörhöz. Magyarországon a karácsonyfa először azoknál a családoknál jelent meg, akik rendelkeztek német vagy osztrák rokoni kapcsolatokkal, ugyanis a fenyőfa feldíszítése először Németországban vált szokássá a 18. században. Ezután terjedt tovább Ausztriába, majd Magyarországra. A karácsonyfát kezdetben ehető dolgokkal, főleg almával, a termékenységet és bőséget szimbolizáló dióval, mogyoróval, ostyával, mézes pogácsából készült figurákkal díszítették és gyertyát is helyeztek a fenyőágakra. A fa csúcsára angyalkát vagy csillagot helyeztek.
Azokon a vidékeken, ahol nem volt fenyőfa, vagy nem tellett rá, sokféle módon pótolták. Díszítettek bokrokat, muskátlit, fűszernövényt, de még lúdtollból is készítettek „műfenyőt”. Akadtak helyek, ahol a mestergerendáról lógattak le fenyőfát, vagy gallyakat, de sok helyen volt divat a koszorú-forma is. Érdekes megoldásnak számított a gömb formára összekötött tüskés ág. Sokszor a lakások kicsiny mérete is indokolta, hogy inkább lelógó díszítést alkalmaztak.
Különleges karácsonyfadísz – a szaloncukor
A szaloncukor, mely ma már hungarikum, először a főúri családok szalonban felállított fáin jelent meg a 19. században, innen kapta a nevét. Az egyszerűbb, házi készítésű édesség a 20. század elején jelent meg a paraszti családoknál. Mivel drága volt a cukor, sokszor pótolták például kenyérhéjjal, szén vagy krumpli darabbal, a gyerekek megtréfálására pedig fagyott répát dugtak a papírba. Sokszor kockacukorral, vagy aszalt gyümölccsel helyettesítették a cukrot. A szaloncukrot házilag úgy készítették, hogy a kristálycukrot megpirították, vízben vagy tejben megfőzték, vagy cukorrépa szirupot főztek sűrűre. Végül kávéval, darált dióval keverték össze. A masszát deszkára borították, darabolták majd sztaniolpapírba csomagolták.
Az ajándékozás
Már a kezdetekkor fontos volt, hogy a családtagok valamit adjanak egymásnak. Voltak helyek, ahol például az udvarló fiú vitte a lányos házba a feldíszített karácsonyfát, melyért hímzett kendőt kapott viszonzásul. Gondoltak a szegényekre is, a szűkös, főleg háborús időkben adományokat gyűjtöttek, vagy közös karácsonyfát állítottak azoknak, akiknek otthon nem tellett rá. A közösségi terekben is fontos lett a karácsonyfa állítása, így került gyerekközösségekbe, iskolákba, majd kórházakba, vagy éppen a települések központjába. Az ajándékcsomagok később terjedtek el. A felnőttek elsősorban használati dolgokat kaptak, a gyerekek autót, kardot, labdát, babát.
Elfeledett, régi magyar hagyományok és szokások
A Luca szék ácsolása volt az egyik legismertebb hagyomány, melyet azóta már valószínűleg sokan el is felejtettek. A széket Luca napján, december 13-án kezdték el ácsolni, és karácsony estéjén készültek el vele, erre felállva az éjféli misén pedig megláthatták a boszorkányokat.
Karácsony estéjén, a vacsora előtt a gazda kiment az udvarra, és a levegőbe lőtt. Addig a gazdasszony minden ételt az asztalra tett – mivel nem volt szabad felállni az ünnepi asztaltól evés közben. Az ima után aztán a paptól kapott ostyát mézbe mártották, és fokhagymával, dióval megették. Mindkettő a gonosz elűzésének célját szolgálta.
A régi keresztényi hagyományok szerint, december 24-én böjtöltek. Egész nap csak kenyeret és vizet ettek. Vacsorára a már említett mézes, fokhagymás ostya, dió mellett még hús nélküli bableves és mákos guba vagy kalács került az asztalra. Ez egészen az éjféli mise végéig tartott.
December 28-a az Aprószentek napja. Amikor Heródes király hírt kapott Jézus születéséről, elrendelte az összes fiúcsecsemő megölését Betlehemben. Az ártatlan kis csöppségek emléknapja ez, amelyhez egy érdekes népszokás is kapcsolódik. A gyerekeket átküldték a szomszédhoz, hogy az megvesszőzze őket, mert úgy tartották, ettől egészségesebbek lesznek az új esztendőben.
A karácsonyt az új és a régi találkozási pontjának tartották a régi emberek. Ezért nem csupán az otthonukat és az istállókat szedték rendbe, de megpróbálták lezárni vitás ügyeiket, megadni tartozásaikat, betartani még nem teljesített ígéreteiket. Egyszóval a szívükben is szerették volna megélni a békességet.
Gondoltad volna, hogy mennyi minden változott a karácsony ünneplésében napjainkig? Ha te is szeretnéd megteremteni a régi karácsonyok hangulatát otthonodban, akkor látogass el webáruházunkba, ahol számtalan dísztárgy közül válogathatsz!